nyitó oldal » Önellátó gazdálkodás

Önellátó gazdálkodás

Mivel az általunk ajánlott gazdálkodási forma ma még csak részleteiben lelhető fel Magyarországon, bizonyos technológiák, illetve új növényi kultúrák bevezetéséhez nagyon hasznos, ha partereinkkel közösen tanulmányozzuk azokat a külföldi gazdaságokat, akik előttünk járnak ebben az úttörő munkában.

Ezeknek a tanulmányutaknak a tanulságait szeretnénk itt Önökkel megosztani.

2012. márciusi tanulmányutunk - Takarmányrépa bevezetése

Két, az önellátó gazdálkodást megcélzó partnergazdaságunk („Aranykocsi” Zrt. Kocs; „Pusztaszabolcsi Agrár” Zrt. Pusztaszabolcs) képviselőivel indultunk Bretagne-ba, Quimper környékére megvizsgálni a takarmányrépa gazdasági és technikai aspektusait.

Párizs érintésével, mintegy három órás repülő út után szálltunk le Brest légikikötőjébe.

Érkezéskor sokkolt minket, hogy mennyire fejlett a növényzet, a Golf-áramlat enyhítő hatása miatt. Bár Bretagne és Magyarország éghajlata nagyon különböző, az itt bevált gazdálkodási módszerek lényegi elemei megfelelő adaptációval, hazánkban is rentábilisan megvalósíthatóak.

Erre szolgáltatott tanúbizonyságot a meglátogatott két farm is, ahol az eltelt időszak alatt komoly eredményeket értek el a tejtermelés gazdaságossági mutatóinak növelésében.

Az első meglátogatott gazdaság

Este még ismerkedtünk a francia gasztronómia finomságaival, majd másnap reggel röpke autóút után érkeztünk meg a „Két Völgy” nevű gazdaságba, ahol a tulajdonosok – apa és három fia – fogadtak bennünket.

Általános bemutató

Tenyészetük 180 holstein-fríz tehenet, valamint azok szaporulatait számlálja. Ehhez az állomány létszámhoz 220 ha-on termelik meg a takarmánynövényeket. Ebből silókukorica előállítást csak 20 ha-os méretben folytatnak, a többi területen Michel Lepertel által javasolt takarmánynövényeket termesztik („tízfű”, őszi keverék, stb.)


1.5 millió liter tejkvótával rendelkeznek, melyből tavaly 1.2 milliót termeltek meg, tekintettel a 2011. évi szárazságra. Most a fejési átlag 25 liter, 3.8% tejzsírral és 3.35 tejfehérjével. A szomatikus sejtszám 263.000. A szaporodásbiológia jó, minek következtében 40 üsző eladására nyílt lehetőség.

Az állományban végzett selejtezés oka a behatárolt férőhelyek száma. Szaporodásbiológiai, illetve egészségügyi problémák miatt selejtezésekre nem kerül sor.

Az éppen előttünk legelőre kihajtott 180 tehén közül egy sem volt sánta.

Úton az önellátás elérésében

A gazdaság 5 éve dolgozik SOBAC (bacteriolit-bacteriosol) rendszerben és másfél éve követi Michel Lepertel szaktanácsait a takarmányozás területén. Májustól állnak át BIO termelésre. Mindez azt jelenti, hogy így majd 200 euróval többet kapnak minden megtermelt 1000 kg tej után. A tulajdonos elmondta, hogy célkitűzéseik között nem szerepelt a BIO termék előállítás, viszont mivel a SOBAC rendszer ezt teljesen lehetővé teszi, a gazdaság akaratlanul is ebbe az irányba „sodródott”.

Korábban, éves szinten, tehenenként 2.2 tonna szóját vásárolt a gazdaság, a Michel Lepertel által bevezetett takarmányozási rendszerben ez lecsökkent 333 kg /tehén/éves vásárlásra. Mivel az állatok takarmányadagjához csak fehérjehordozót vásárolnak, ezért - bár az árbevétel lényegileg nem változott a régebben alkalmazott rendszerhez képest -, már sikerült a kiadásokat éves szinten 100.000 euróval csökkenteni.

Gazdasági mutatók

A környék gazdaságai gyakorlatilag csak a támogatásokból élnek. Ehhez képest az eddig elért 100.000 eurós megtakarítás még a megművelt földterületre vetítve is jelentős, mert 450 euro az elmúlt években elért, hektárra vetített haszonnövekedés.

Ha ezt kiegészítjük a bio termelés által elérhető 200 euró/1000 kg tej bevétel növekedéssel, ami 1,2 millió termelt tej esetén 240.000 eurót jelent, akkor az hektáronként összesen az új szisztémának köszönhetően több mint 1500 euró haszonnövekedést jelent.

Ezt nagyon fontos így átgondolni, és rögtön kiderül, igaza van-e azoknak, akik szerint a tejtermelés gazdaságossága nem veheti fel a versenyt a növénytermesztésével.

Az új takarmánynövény

Az új takarmányozási szisztéma új takarmánynövény termesztését is jelentette a számukra. A tavalyi évben kezdték el a takarmányrépa termesztést. Ezzel az új kultúrával kiváltható a gabona illetve kukorica eredetű keményítő a takarmányokban. Fejenként 12-15 kg-os mennyiséggel etetik egészben. Termesztéstechnológiában a cukkorrépához áll igen közel.

A növény szárazanyagtartalma betakarításkor 15%. Hektáronként 17-18 tonna szárazanyag hozammal számolnak. A kiszedés során alkalmanként három heti szükségletet szednek fel, ezt letárolják. Szalma és speciális fóliaborítást használnak. Véleményük szerint -5oC-ig nem kell károsodással számolni.

A második gazdaság

Egy kiadós, valóban ínyenceknek való többfogásos ebéd, némi borozgatás és beszélgetés után, nem sokkal később, már egy másik gazdaságban találtuk magunkat.

Általános bemutató

Itt, 260db holstein-fríz tehén található, és mivel – most még(!) – robot fejőgéppel fejnek, legeltetés nincs. Ők most vannak áttérőben a konvencionális takarmányozásról Michel Lepertel cellulóz alapú takarmányozási rendszerére, és ennek gazdaságossága már pár hónapon belül kézzel fogható is volt számukra.

A 2012. év második felére szeretnék elérni, hogy kukorica szilázsból csak 6 kg szárazanyag mennyiségre legyen szükség. Emellett fű szenázsokat, valamint keverék takarmányok (pl. őszi keverék, zabos-here) termesztését helyezik előtérbe.

Ebben a gazdaságban is etetnek takarmányrépát, hiszen ezzel a kultúrával 18 hektáron megtermeszthető 33 hektárnyi szemes kukoricának megfelelő energia.

Javuló tendencia

Az előző takarmányozási technológiához képest javult a szaporodásbiológia, nőtt a tejtermelés, csökkent a szomatikus sejtszám, a tőgy megbetegedések száma minimálisra szorult vissza és komoly előrelépés történt a lábvég betegségek területén is, bár ez utóbbihoz minden bizonnyal hozzájárult az istálló padozatának gumiszőnyeggel való fedése is.

Takarmányrépa a jászolban

Az állatok 6.4 kg takarmányrépát kapnak, melyet előkészítés nélkül, egészben juttatnak a jászlakba. Fontos szerepet játszik még a tömegtakarmány ellátáson belül egy rozsnok és réti here keverékből készített szenázs. Az előző növény fehérje tartalma közelíti a lucernáét, míg a réti here nagy felületet hálóz be és biztosítja a nitrogénellátás nagy részét. Mind a keverékből készült szenázst, mind pedig a szántóföldi kultúrát megtekintettük.

Összegzés

Végül egy személyes gondolat. Ma patikamérlegen kimérve akarjuk megmondani „Riskának”, hogy számára mi az üdvözítő és jó.

Közben szinte észrevétlenül – mint az emberiség történetében már oly sokszor – elvész egy „ősi tudás” a természetről, a tehenekről, amivel modernizált formában ugyanazt érhetnénk el magasabb szinten, ami a paraszti világban természetes volt: az önellátást.

Csirkovics Gyula

VISSZA A LAP TETEJÉRE

2011 júniusi tanulmányutunk - Önellátó gazdálkodás

A francia Sobac vállalat és Michel Lepertel szervezésében lehetőségünk nyílt arra, hogy június 6.-án Bretagne-ban, a Gaec Des Deux Vallées (29710 Landudec) tejelő szarvasmarhatelepen tanulmányozzuk az önellátó rendszer működését.

A gazdaság 220 ha-on gazdálkodik, a 190 tehenes holstein-fríz állományával, illetve annak szaporulatával kizárólag tejtermelésre van berendezkedve. Három éve, mióta Sobac-os rendszerben dolgozik, a teljes területén takarmánynövényeket termeszt (147 ha telepített gyep, tízfű keverék, 32 ha őszi keverék, 25 ha kukorica, 10 ha búza, 6 ha takarmányrépa).

Azonos termésmennyiség mellett az egy hektárra vetített tápanyagellátás költsége 156 euróról 103 euróra csökkent.
A fejési átlag 4 literrel kevesebb, mint régen – ma 26 liter/nap/tehén – de a termelőt nem zavarja, hogy az 1.189.865 literes tejkvótáját néhány tehénnel többel termelje meg.

Az így fellépő többletköltséget bőven kompenzálja az a tény, hogy az önellátó rendszernek, valamint Michel Lepertel takarmányozási szaktanácsadónak köszönhetően az idei évtől a szokásos 330 tonna fehérje kiegészítő helyett csak 30 tonnát vásárol, és ezzel mintegy 90.000 eurót takarít meg.

A gazdaság tulajdonosainak elmondása szerint az önellátó rendszer növénytermesztés vonatkozásában számukra nem jelent többletmunkát, a szarvasmarha állomány viszont kifogástalan egészségügyi állapotnak örvend, a növénykultúrákban azonos termésmennyiség mellett lényegesen kevesebb a ráfordítás, a takarmányozási költségek jelentősen csökkentek, így a gazdaság rentábilitása nagyságrendekkel javult.

Tejelő tehenek takarmányadagjai

Nyári takarmányadag: 2011.06.01. - 09.15.

Tízfű szenázs: 10 kg sz.a.
Őszikeverék szenázs: 4,8 kg sz.a.
Legelő fű: 3,6 kg sz.a.
szemes kukorica: 1,72 kg sz.a.

Átmeneti takarmányadag: 2011.09.15. - 11.15. és 2012.02.15. - 03.15.

Tízfű szenázs: 4 kg sz.a.
Őszikeverék szenázs: 4 kg sz.a.
Legelő fű: 7,56 kg sz.a.
Takarmány répa: 12 kg bruttó
CCM szilázs: 1.06 kg sz.a.
Napraforgó dara: 1 kg bruttó

Téli takarmányadag: 2011.11.15. - 2012.02.15.

Tízfű szenázs: 10 kg sz.a.
Őszikeverék szenázs: 5,2 kg sz.a.
Takarmány répa: 12 kg bruttó
CCM szilázs: 1.33 kg sz.a.
Napraforgó dara: 1 kg bruttó

Tavaszi takarmányadag: 2012.03.15. - 06.01.

Tízfű keverék: 5 kg sz.a.
Őszikeverék szenázs: 3,6 kg sz.a.
Legelő fű: 9 kg sz.a.
CCM szilázs: 1,86 kg sz.a.

VISSZA A LAP TETEJÉRE