nyitó oldal » Szarvasmarha takarmányozás » Tömegtakarmány növények

Tömegtakarmány növények

Tömegtakarmány növények termesztésekor javasolt figyelembe venni:

  • Az év minden szakában, tavasztól-tavaszig termesszünk takarmánynövényt (optimális éves csapadék kihasználás)!
  • Törekedjünk a maximális terület kihasználásra, vagyis másodvetésként is termesszünk takarmánynövényeket!
  • A kérődzők élettani igényeit kielégítendő, sok féle tömegtakarmány növényt termesszünk!
  • Törekedjünk a maximális emészthetőség és beltartalom elérésére még akkor is, ha a termésátlag némileg elmarad az általunk optimálisnak tartottól!
  • Ne feledjük: a magas beltartalmú tömegtakarmány „zöld abrak”!

Őszi takarmány keverék szenázs

Az őszi keverék gabonákból, valamint pillangósokból álló polikultúra.
A gabonafélék (tritikálé, búza, árpa, rozs, zab) támasztó növényként szolgálnak a pillangósok (őszi takarmány borsó, bükköny, lóbab stb.) számára. Egyszerű tápanyag ellátású, növényvédelmet nem igénylő, olcsó kultúra. A kaszálás időpontja - amennyiben maximális beltartalomra törekszünk -, a borsó virágzására esik. A termésmennyiség időjárás függvényében
6-10 tonna szárazanyag/ha. Laktációs energia tartalma a silókukorica szilázsénál valamivel kevesebb, fehérjetartalma pedig lényegesen több. Emészthető, valamint strukturális rostokban gazdag termék.

VISSZA A LAP TETEJÉRE

Lucerna szenázs és széna

A lucerna magas fehérjetartalma miatt termesztett 3-5 éves növény kultúra.
Laktációs energia tartalma viszonylag alacsony. Esetenként növényvédelmi beavatkozást igényel, ami – például pásztortáska ellen - nem mindig sikeres.
Kifejezetten káliumigényes növény, amely elem pótlására Magyarországon nem fektetnek elég hangsúlyt!
Szenázsként – optimális beltartalom mellett - zöld bimbós, vagy azt megelőző állapotban érdemes betakarítani. Virágzás alatt és után a termék emészthetősége sokat romlik!
Évente 4-6-szor kaszálják, ami 8-12 tonna szárazanyag/ha termést biztosít.
Szénaként való betakarítása a levelek pergése miatt nagy odafigyelést és szakértelmet igényel.

VISSZA A LAP TETEJÉRE

Köztes kultúraként termesztett olaszperje szenázs

Gabona, repce, illetve silókukorica után vetik augusztus 5. és október 5. között.
Nitrogénigényes növény, amelyet monokultúrában, valamint bíborherével keverve egyaránt vetnek. Tavasszal, kalászhányás előtt kaszálva nagymennyiségű és könnyen emészthető cellulózt, hemicellulózt, valamint cukrokat tartalmaz. A belőle készült szenázs laktációs energiatartalma némileg elmarad a silókukorica szilázsétól, emészthetősége viszont lényegesen jobb, fehérjetartalma pedig akár kétszerese is lehet. Beltartalom szempontjából kiegyenlített termék. Időjárás, vetési idő és tápanyagellátás függvényében akár már ősszel is (október közepe) szenázsolható. Tavasszal 1-2-szer kaszálható, összesen 5-8 tonna szárazanyag/ha termést biztosít. A tavaszi kaszálások számának függvényében május elején-végén, utána kukorica, vagy cirok vethető.
A maximális beltartalmat tartalmazó szenázs készítése nagy szakértelmet és odafigyelést igényel!

VISSZA A LAP TETEJÉRE

Kétéves olaszperje szenázs és széna

Minden tekintetben hasonlít a „köztes” olaszperjéhez, csak egy évvel tovább köti le a területet.
Első tavasszal 2-3-szor kaszálható, ősszel pedig egyszer. Kaszálások után 30-40 kg N hatóanyag/ha kijuttatása indokolt. Termésmennyisége: 8-12 tonna szárazanyag/ha/év.
Második tavasszal 1-2-szer kaszálható, majd vethető utána kukorica, vagy silócukor cirok.
Az olaszperjéből készült széna nehezen szárad, de kiváló beltartalmú!

VISSZA A LAP TETEJÉRE

Két-három éves hibridperje szenázs és széna

A hibridperje az olaszperje és az angolperje hibridje. Monokultúrában, valamint réti herével keverve egyaránt vethető. A többi perjéhez hasonlóan őszi telepítésű, nitrogénigényes növény. Termesztéstechnológiája megegyezik a kétéves olaszperjéjével.
Optimális fenofázisban szenázsként betakarítva a laktációs energiatartalma megfelel a silókukorica szilázsénak, míg fehérjetartalma minimum a kétszerese. Terméshozama első évben 8-14 tonna szárazanyag/ha. Szénája nehezen szárad, de kiváló beltartalmú, üszők takarmányozására túl „gazdag”.

VISSZA A LAP TETEJÉRE

Ős- és telepített gyep szenázs, széna

A telepített gyepek pázsitfűféléket, valamint pillangósokat tartalmazó gyepek, amelyek gyakran önmagukat felülvetve néhány év alatt átminősülnek ősgyepekké.
Hátrányuk, hogy a tápanyagellátás elégtelensége, valamint esetenként hiányos ápolásuk következtében a tavaszi időszakot leszámítva kevés termést biztosít. Bárhogy is történik a tápanyagellátás, a gyepen belüli optimális fűfélék-pillangósok arányt nem sikerül biztosítani, így a szerény termésmennyiség mellett változó, zömében alacsony beltartalmi értékekkel kell számolnunk. Legeltetés esetén július-augusztus, esetenként szeptember hónapban jelentős takarmány kiegészítésről kell gondoskodnunk.
Az ősgyepek szenázsának beltartalmi értéke (energia- és fehérjetartalom) elmarad a perjék vagy a tízfű szenázsainak beltartalmi értékeitől, a belőlük készült széna – amennyiben elegendő szálfüvet tartalmaz - viszont növendéküsző nevelésre kiválóan alkalmas.

VISSZA A LAP TETEJÉRE

A cirok a köztes termesztésű fű után ideálisSiló cukorcirok szilázs

A siló cukorcirok bugás változata a cirkokra jellemzően jól bírja a nyári csapadék nélküli nagy meleget, így másodvetésként (olaszperje, őszi keverék után) is nagy biztonsággal termeszthető, lehetővé téve a 15-20 tonna szárazanyag/ha/év össztermés elérését.

A siló cukorcirok levélzete a kukoricáéra hasonlít, 2-2,5 méteresre nő, tetején pedig szemekkel teli méretes bugát visel. Tápanyagellátása nagyjából a kukoricával megegyező, növényvédelme viszont nehezebb, mint a kukoricáé. Egyszikűek ellen csávázott (konceptes) vetőmag esetén is csak preemergensen védekezhetünk. Mivel a cirok kelése vontatottabb, mint a kukoricáé, ezért érdemes megnézni, hogy a kiszemelt terület évelő egyszikűekkel milyen mértékben fertőzött!
A cirok szilázsként való betakarításának ideje fővetés esetén megegyezik a kukoricáéval, másodvetésként viszont október eleje. Termésmennyisége a silókukoricáéval közel azonos.
A cirok szilázs szárazanyagtartalma alacsonyabb, emészthetősége viszont jobb, mint a silókukoricáé. Laktációs energia tartalmát tekintve - a jobb emészthetőséget figyelembe véve -, a siló cukorcirok semmivel sem marad el a silókukorica szilázstól.

A két növény energiaforrásában különbség mutatkozik. A kukorica silózáskor alapvetően keményítőt és némi cellulózt, valamint az emészthetőséget rontó lignint, a siló cukorcirok pedig jelentős mennyiségű cellulózt, cukrot, a bugájában pedig keményítőt tartalmaz.
A siló cukorcirok szilázs fehérjetartalma a kukorica szilázséval megegyező, vagy kicsit magasabb.

VISSZA A LAP TETEJÉRE

A cső alatti résszel csak a siló telik, a takarmányból jobb lenne kihagyniSilókukorica szilázs

A silókukoricából készült szilázs a szarvasmarha takarmányozás jelenleg alapvető tömegtakarmánya.

Óriási előnye, hogy szilázsként egy menetben, nagy tömegben (10-15 tonna szárazanyag/ha) takarítható be. Hátránya viszont, hogy ráfordítás igényes (vetőmag, növényvédő szer, gépigény, gázolaj stb.) valamint szilázsa alacsony fehérje tartalmának köszönhetően jelentős mennyiségű vásárolt fehérjehordozó (szója-, repce-, napraforgódara) kiegészítésre szorul.

A silózás időpontjában a növény energiatartalmának (keményítő formájában), valamint fehérjetartalmának túlnyomó többsége a csőben koncentrálódik. A növény többi részének táplálóanyagtartalma, valamint emészthetősége alig magasabb, mint a takarmány szalmáé.
Célszerűnek tűnik tehát, hogy egyedül csak a csövet (CCM) silózzuk be, amely az össztermés kb. kétharmadát (6-10 t szárazanyag/ha) képviseli.

VISSZA A LAP TETEJÉRE