nyitó oldal » Talajjavítás » Használati tanácsaink

Használati tanácsaink

A BACTERIOSOL-t nem úgy kell használni, mint egy műtrágyát!

Ezt a kiadványt mindazoknak szánjuk, akik Marcel MEZY módszerét használják, és azt a lehetőségek szerint legjobban ki szeretnék aknázni saját céljuk eléréséhez.

Ennek a módszernek a használatával visszanyerhetik méltóságukat, mint mezőgazdasági termelők, akik a természettel harmóniában, természetesen és magas szinten gazdálkodnak. Általánosabban ez a kiadvány minden olyan mezőgazdasági termelőt érdekelhet, aki törekszik az önellátásra, ügyel, hogy állatai jól legyenek tartva, és az általa előállított élelmiszer egészséges legyen.

A Sobac által ajánlott két eszköz: BACTERIOLIT és BACTERIOSOL

BACTERIOLIT az ideális eszköz, hogy a gazdaságában termelődő állati trágyaféléket képződésük pillanatától a lehető legjobban használja fel, már az állattartó épületekben. Így a keletkező szerves anyag termékenyebbé válik, kevesebb lesz a veszteség és az állattartó épületek belső klímája is egészségesebbé válik.

A BACTERIOSOL segítségével a BACTERIOLITTAL be nem oltott, szerves anyag falhasználását optimalizálhatjuk (növényi maradványok, trágya, komposzt, stb.) a talajban lebontva, kijuttatás után, illetve esetleg halomban beoltva, ha a szerves anyag igen szegény nitrogénban.

Minél hamarabbi időpontban kezeljük a keletkezett szerves anyagot, a hasznosulás annál optimálisabb, és a veszteségek annál kisebbek.
A célunk az, hogy minden keletkező szerves anyagot, típustól függetlenül minél hamarabb átalakítsunk termékeny humusszá, mely könnyen felvehető a növények által, és eléggé stabil ahhoz, hogy ne vesszen el se a levegőben (gázok, szagok) sem kimosódás útján.

A gazdaságban keletkező szerves anyagok optimális hasznosításával a talajok termékenysége megnövekszik, megtakarításokat lehet elérni a műtrágya beszerzésen, és közben a káros anyag kibocsátást is csökkenthetjük.

vissza a lap tetejére

Hogyan kell jól használni a BACTERIOLIT-ot ?

Mi is a BACTERIOLIT?

A BACTERIOLIT hatóanyaga egy mikrobiális ökoszisztéma, mely minden állati és növényi eredetű szerves anyagot (szalmás trágya, hígtrágya, stb.) képes gyorsan humusszá alakítani.

Hogyan kell jól használni?

A BACTERIOLIT használható minden héten vagy két hétben, az állattartó épületekben, hogy az állatok komfortérzetét javítsuk (így kevesebb a kibocsátott ammónia és a patogén kórokozó a trágyában).

Összesen 5 kg/m3 BACTERIOLIT-tal oltsuk be az almot vagy hígtrágyát a keletkező trágyára, illetve hígtrágyára számítva.

Amennyiben mélyalmos rendszerben két alkalommal juttatjuk ki, az ideális esetben az első kiszórás alkalmával 2,5 kg/m3 mennyiséget kell kiszórni, majd a kihordás előtti a fennmaradó mennyiséget (2,5 kg/m3).

Fontos 6 hetente kihordani a trágyát.
Ha télen csak egyszer hordjuk ki a trágyát, a bealmolásnál csak 1 kg/m3 BACTERIOLIT-ot juttassunk ki, hogy az állatok alatti alom túlzott humifikálódását elkerüljük.

Mindemellett nagyon fontos, hogy akár ilyen kis mennyiségben is, de a bealmolásnál feltétlenül juttassunk ki BACTERIOLIT-ot, hogy a benne lévő egészséges mikroorganizmus flóra konkuráljon a keletkező szalmás trágyában lévő patogén kórokozókkal.

A hígtrágyába először a kiszámított mennyiség felét keverjük (2,5 kg/m3) hogy a patogén flórát visszaszorítsuk, majd közvetlenül kijuttatás előtt a második fele mennyiséget, hogy az aerob flóra a talajon maximálisan kifejthesse a hatását.
Ezzel az eljárással a gazdaságból kikerülő trágyaféléken javítunk (szagok, minőség, mennyiség) és felhasználásukat optimalizáljuk.

A növénytermesztésben lehetséges 30 t/ha BACTERIOLIT-os trágya felhasználása minden 2-3 évben, ha a kijuttatáskor a környezeti körülmények kedvezőek: meleg és nem túl száraz az idő, szeptemberben például.
Ha a körülmények megfelelőek, minden szerves anyag átalakul humusszá, e jelentős huminsav depó halmozódik fel a talajban. Kedvezőtlen környezeti körülmények mellett a talajra kijuttatott, még kis mennyiségű trágya is kimosódna.

BACTERIOLIT vagy trágyaforgatás?

A BACTERIOLIT-tal kezelt, mélyalmos rendszerből kikerülő trágyát általában nem kell átforgatni. Amikor kihordják a trágyát, meg kell vizsgálni:

  • Ha szalmás trágya kihordáskor nagyon szép gesztenyeszínű, nem koszolja össze a kezet, ha megfogjuk és nincs szaga:
    • ki lehet szórni közvetlenül;
    • vagy ha úgy kedvezőbb munkaszervezési szempontból, le lehet depózni valahol a felhasználásig.
  • Ha a trágya fekete és rossz szaga van, át kell keverni, átengedve a trágyakiszórón vagy átrétegezni, hogy az aerob folyamatokat elősegítsük.
    • Viszont nincs értelme másodszor is átkeverni, mert azzal veszítene a szárazanyag tartalmából, és ezzel együtt a termékenyítő erejéből is.

Hogyha van hova kijuttatni, ezt az átkevert trágyát is ki lehet szórni a földekre 2-3 héttel az átkeverés után. Az ilyen frissen komposztálódott trágyáknak az az előnye, hogy még sok élő mikroorganizmust tartalmaznak, így a talaj szerves anyag tartalmát is hamar humusszá alakítják.

Ha egy komposzt felhasználásakor már régen lett BACTERIOLIT-tal beoltva, érdemes a kijuttatás előtt tonnánként 1 kg BACTERIOLIT-tal újra beoltani, hogy a talajban a humuszképzési folyamat a kijuttatáskor biztosan elkezdődjön.

Melyek a BACTERIOLIT-tal kezelt trágya előnyei a hagyományosan átforgatott, BACTERIOLIT-tal nem kezelt trágyához képest?

Jóval kevesebb a bruttó veszteség, mind a gáznemű, mind a kimosódásos (gazdasági és környezetvédelmi haszon).
Például 10 t szárazanyagnyi friss trágya esetében 2 hónap elteltével már csak 6,2 t trágya marad a veszteségek miatt, míg a BACTERIOLIT-tal kezeltből 7,7 t (INRA - Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet adatai).
Ráadásul a beoltott trágya a kontrollhoz képest 18%-kal több nitrogént tartalmaz, valamint magasabb a kálium, magnézium, kalcium és egyéb ásványi anyag tartalma, tehát jobb minőségű a trágya.

Egy BACTERIOLIT-tal beoltott trágya igazából komposzt, amit jó, erdei talaj szaga is jelez, így egész évben felhasználható.
Viszont leginkább akkor érdemes felhasználni, mikor a növényzet is növekedésben van, mert akkor a komposzt által bevitt ökoszisztéma számára is kedvezőek a feltételek, hogy a talajban elszaporodjanak.
A hígtrágya esetében is az a követendő elv, akkor juttassuk ki, amikor a fű is nő, akkor maximális a humuszképződés, így a kimosódás kismértékű.

Tudományosan igazolt eredmények

  • A BACTERIOLIT-tal beoltott hígtrágyával kezelt talajból a Toulousi Lara Europe Analyses laboratórium vizsgálatai alapján:
    • harmadannyi nitrogén mosódik ki;
    • Több mint kétszer annyi humusz termelődik.
  • A BACTERIOLIT-tal beoltott alom esetében az ITAVI (Baromfitenyésztési Kutatóintézet), mérési alapján:
    • a gáznemű veszteség 80%-al csökken;
    • 39%-al nő a szerves nitrogén.
  • Az almot BACTERIOLIT-tal beoltva az INRA (Francia nemzeti kutatóintézet) mérései alapján:
    • szárazanyag tartalom veszteség 43%-al csökken;
    • a beltartalom 20%-al nő.

BACTERIOLIT-tal beoltott trágya illetve hígtrágya használatának további előnyei:

  • az állatok legelhetnek közvetlen trágya illetve hígtrágya kiszórás után;
  • nagyon kevés a legelőn a visszautasított fűmaradék;
  • jóval kevesebb a kellemetlen szaghatás.
vissza a lap tetejére

Hogyan kell jól használni a BACTERIOSOL-t ?

Mi is az a BACTERIOSOL?

A BACTERIOSOL úgy, mint a BACTERIOLIT is, növényi komposztok kombinációjával előállított mikroorganizmus komplexum, mely a levegőből tápanyagokat köt meg, majd egy második lépésben ezeket a tápanyagokat a talajban lévő szerves anyagokkal együtt humusz formájában tárolja.

Hogyan kell jól használni a BACTERIOSOL-t?

A BACTERIOSOL-t nem úgy kell használni, mint egy műtrágyát, hanem, mint egy vetőmagot.

Önmagában használva mindig a talajfelszínre kell kijuttatni, a növényi kultúra vetése után, (kukorica, búza, napraforgó…) 300 kg/ha mennyiségben (illetve, ha már történt beoltás, kisebb mennyiségben).
Viszont, ha a talaj valamilyen szempontból problémás, nagyobb mennyiségű BACTERIOSOL-lal érdemes beoltani (például mikroelem-hiány, túl sok, le nem bomlott szerves anyag, túl magas sótartalom, stb. esetén).
A technológiát betartva, a BACTERIOSOL elősegíti a jobb gyökerezést és a növények egyenletes tápanyagellátását.

A legelőkön augusztustól októberig lehet kijuttatni a BACTERIOSOL-t, illetve tavasszal, mikor a fű már megindult.

A BACTERIOSOL őszi használata nagyon sok előnnyel járhat, mert a talaj ilyenkor még meleg, és így a tavasz elejéhez viszonyítva a mikrobiális ökoszisztéma sokkal jobban el tud szaporodni, ráadásul a talaj szerves anyagainak őszi komposztálásával stabil tápanyagraktárt alkotunk, amelyből nem mosódnak ki a tápanyagok, és tavasszal a növények rendelkezésére állnak.

Nagyon előnyös a BACTERIOSOL-t közvetlenül vetés után kijuttatni, mert így a növények gyökerein gyorsan el tudnak szaporodni a mikorrhízák.
Ha a talajra már juttattunk ki BACTERIOSOL-t vagy BACTERIOLIT-tel beoltott trágyát, ez alkalommal elegendő egy kisebb mennyiséget kijuttatni a BACTERIOSOL-ból (100-150 kg/ha), ha lehetséges, közvetlenül a vetési sorba.

BACTERIOSOL zöldtrágyán

A leszárzúzózott zöldtrágyára tonnánként juttassunk ki 10 kg BACTERIOSOL-t.

Példák:

  • Bruttó 30 t zöldtrágyamennyiségre (bükköny, here, retek, tarlórépa) 300 kg BACTERIOSOL-t kell kiszórni, 50 t-ra 500 kg-ot.
  • Az első esetben 2 éves teljes tápanyagot juttattunk ki, 50t és 500 kg esetében 3 évre elegendőt.
  • Szemes kukorica betakarítás esetén, ha korrekt volt a termés, körülbelül 10 t növényi maradvány marad a talajon, érdemes 500-600 kg BACTERIOSOL-t kijuttatni, a szármaradványok lebomlása érdekében és főként azért, hogy a patogén gombák elszaporodását meggátoljuk.
  • Ebben az esetben is 2 évre elegendő a tápanyagellátás.
  • A zöldtrágya utolsó kaszálását érdemes forgóaprítózni, beoltani BACTERIOSOL-lal, két hétig a felszínen hagyni, hogy hagyjuk dolgozni. Így a zöldtrágya szervesanyagtartalma a következő kultúrák számára optimális formában tárolódik. Ezzel az eljárással gyorsan biztosítunk elegendő szerves anyagot és könnyen felvehető tápanyagokat a szegényebb talajok részére.
  • Azokban a gazdaságokban, ahol sok a keletkező trágya, a zöldtrágya beoltható újonnan komposztált BACTERIOLIT-os trágyával.

A zöldtrágyák használatakor a célkitűzésünk az, hogy nagy mennyiségű szerves anyaghoz juttassuk a talajt.  A BACTERIOSOL-lal beoltva ez a szerves anyag tömeg tökéletes tápanyagraktárt alkot a talajban.

A BACTERIOSOL használata szegény vagy arid talajokon

A BACTERIOSOL egy olyan anyag, amely ezeknek a talajoknak meg fogja növelni a humusztartalmát és ezzel együtt stabil formában megköti a szerves anyagot.

Marokkói kísérletek alapján arid területen 300 kg BACTERIOSOL hatása 150 t 25%-os szárazanyag tartalmú trágya hatásával egyenértékű.
A BACTERIOSOL-lal egy stabil szerves anyagot juttatunk a talajba, amely segíthet a talaj magas sótartalmából eredő (sokszor az öntözés által kiváltott) problémák megoldásában.

Könnyű, sekély, szerves anyagban szegény talajokon a BACTERIOSOL hatása nagyon gyorsan megmutatkozik, és a termelési szint is megnő.

Példa: Larzac-ban, mészköves, sovány, nagyon száraz talajokon a BACTERIOSOL rendszeres használatával a termelők 6 tonnás gabona hozamot érnek el, magasabbat, mint a nagy műtrágya bevitellel dolgozó szomszéd gazdaságok. 
Ha a talaj problémás, érdemes magasabb mennyiségű BACTERIOSOL-lal beoltani, hogy az eredmények hamar jelentkezzenek.

A magasabb hegységekben, ahol a vegetációs idő rövid (5-6 hónap évente) a talajban általában nagy a szervesanyag-tartalom, de a humuszképződéshez kevés az idő a hosszú jeges időszakok miatt, érdemes 500kg/ha mennyiséggel beoltani a talajt, és csak 2-3 évente ismételni meg a kezelést.

Ilyen nagy mennyiségben beoltva a talajt a mi mikroflóránkkal és mikrofaunánkkal, gyorsan nagy mennyiségű huminsavat tudunk előállítani, amelyek stabil formában megkötik a tápanyagokat, így nem mosódnak ki, és a növényeket optimálisan ellátják a következő kezelésig.

Nagyon elővigyázatosnak kell lenni a beoltás idejének megválasztásában, mert ha az a rossz környezeti körülmények miatt nem lesz hatásos, meg kell ismételni, és az nagyon költséges lenne. Az ideális a nyári esők idején beoltani a talajt, és augusztus vége után már nem ajánlott. Optimális időben alkalmazva a legolcsóbb megoldás a növények tápanyagellátásának megoldására.

Nyers talajokon (frissen feltört vagy odaszállított talaj esetén), erős adagokkal dolgozva két éven belül jó terméshozam érhető el.
Míg általában ahol földmunkákat végeztek és lefaragtak a földből vagy ráhordtak rétegeket, BACTERIOSOL nélkül csak 5-10 év múlva szoktak korrekt termést realizálni.

vissza a lap tetejére

Hogyan kell jó vetést készíteni?

Miért elsődleges a „hamis magágy” alkalmazása?

Ez a technika elkerülhetetlen ahhoz, hogy egyre tisztább talajt kapjunk. Aratás után érdemes több hamis magágyat készíteni. Ha jól használjuk ezt technikát, egyre kevesebb gyom lesz a talajunkban.
Nagyon fontos: a kikelő gyomokat mechanikusan és ne vegyszerekkel öljük el (ez egyértelműen pusztítaná a talaj mikroflóráját)!
4-5 év elteltével már általában elegendő egy hamis vetést készíteni. A magok csak egyszer tudnak kihajtani, ha elérjük, hogy minél nagyobb számban csírázzanak ki, a talaj egyre tisztább lesz.

Példa: Partnereink között vannak, akik több mint 20 éve biotermelők, és jóval tisztább a talajuk, mint azoknak, akik vegyszerekkel gyomirtanak. Ugyanezek a termelők most magasabb termelési szinten gazdálkodnak, mint amikor még nem voltak biotermelők.
A Marcel MEZY által feltalált termékek az alvó magoknak segítenek, hogy kicsírázzanak. Ez az első időszakban, főként gabonatermesztők részére inkább hátránynak tűnik, de ha a termelő jól tudja alkalmazni a hamis vetés technikáját, ezáltal még tisztább talajt tud nyerni.

Gabonavetés

Az őszi gabonákat ősszel, közepesen göröngyös talajba vessük, hogy elkerüljük az apró magok kihajtását. Így a csapadék is jobban be tud szivárogni a talajba, ráadásul a túl finom morzsás talajnál a búza gyökerét jobban el tudja tépni a fagyás-olvadás dinamikája, míg a göröngyök ilyenkor „megvédik a búza lábát”.

Lehetséges szántás nélkül dolgozni és mégis jól előkészíteni a kultúrát.

Készítsen egymás után 3-4-szer hamis magágyat, egy sekélyen dolgozó fogassal, (5-10 cm mélységben dolgozva), így kiváltja a gyomirtást. Ha ezt a körülmények nem teszik lehetővé (túl sok eső), akkor nagyon sekélyen kell szántani (15-18 cm) szeptember elején, majd egy könnyű beavatkozás egy vibrációs borona típusú eszközzel, és lehet vetni, ügyelve, hogy enyhén göröngyös maradjon a talaj.

Hogy segítsük a gabona meggyökeresedését, BACTERIOLIT-os trágyát szórhatunk ki 3 héttel a vetés előtt. Ne forgassuk be, csak felszínesen és csak 3 hét múlva (közvetlenül a vetés előtt). Ha a trágya már jól komposztálódott (nem okoz gyomosodást) lehetséges a kiszórás közvetlenül vetés után is, de kis adagban (7-12 t/ha).
A tábla bejáratánál néhány méteren nagyobb mennyisséggel vessünk, hogy a nitrogén mennyiség a legjobban fel legyen használva.
Ha a tábla túl szennyezett tavasszal, gyomtalanítsuk amikor az idő megengedi, akár februárban, fésűs boronával.

Az őszi keverék vetése

„Az őszi keverék egy olyan kultúra, amely nem hoz hasznot senki másnak, csak annak, aki műveli."

Az őszi keverék gabonafajták és pillangósok keveréke (árpa/búza/zab/borsó vagy árpa/tritikálé/zab/borsó vagy árpa/búza/borsó).
A jó vetés alapja:

  • Hamis magágy készítés.
  • Óvatosan kell használni a megszokott fajtákat, mert azok általában túl érzékenyek.
  • Olyan fajtákat válasszunk, melyek közel egyidőben érnek: például egy búza – árpa – zab –Assas borsó esetében a búza legyen korai, az árpa a lehető legkésőbbi így lesznek a betakarításkor megfelelő érettségi fokon.
  • A betegségekre a lehetőség szerint legkevésbé érzékeny fajtákat válasszuk!

Legelő vagy kaszáló vetése.

  • A több komponensű fűterületek, mint a mi „10 fű keverékünk” használata nagyon érdekes lehet.
  • A vetés vagy augusztusban vagy tavasszal lehetséges.
  • Auvergne-ben például a tavaszi vetés ajánlott: február végén vagy március elején, mikor a fagyok elmúltak és a talaj a legfinomabb és legpuhább.
  • Vessen 60 Kg zabot (2-3 cm)-re!
  • Vibrációs boronával menjen át a táblán!
  • Második menetben vesse el a fűféléket (0,5-1,5cm)!
  • Hengerezze a talajt!
  • Vesse a pillangósokat a felszínre!
  • Hengerezze le újból!

A vetés így minden bizonnyal sikeres lesz. Az első betakarítás a zab tejes állapotában lehetséges, ekkor nagyobb mennyiséget fog adni, mint egy átlagos első kaszálás, így időt takaríthat meg. Ez a nehézkes munka teremti meg annak az alapját, hogy a fűterülete legalább 5 évig használható legyen.

vissza a lap tetejére

Milyen vetésforgót válasszunk?

Az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozó gazdaságok számára egy kedvező vetésforgó:

Gabona / Őszi keverék / Fűkeverék (4-6 éves):

  • Gabona vagy őszi keverék (a vetésforgó feje)
  • Vessen 10 kg Buko tarlórépát betakarítás után 30–50 kg zabbal (ez lelegeltethető)!
  • Nyár végén lelegeltetni vagy forgóaprítózni!
  • Szórja be BACTERIOSOL-lal (300 Kg), vagy BACTERIOLIT-tel beoltott trágyával (7–12t/ha)!
  • Hagyja ezt a mulcsot két hétig a talajfelszínen, mielőtt könnyen megszántaná!
  • Vessen gabonát vagy őszi keveréket (jól megválasztva a fajtákat) 100–120Kg/Ha mennyiséggel!
  • Következőnek vessen 10 fű keveréket (ahogy az alábbiakban leírtuk), ami 4-6 évig foglalja itt majd a helyet, az igények szerint!

Régi fűterületek után jó magágyat az alábbiak szerint lehet előkészíteni glifozátok nélkül és minimalizálva a gyomirtók használatát:

  • Kétszer használjon a talajon Actisol típusú fogast 10 nap eltéréssel, 10-15 cm mélyen, hogy kétszer is elvágja a gyökereket!
  • Szántson (nem elkerülhetetlen) sekélyen, maximum 15 cm mélyen!
  • A vetést olyan munkaművelet után végezze, ami közepesen göröngyösen hagyja a talajt, mert az enyhén göröngyös talajból kevésbé kelnek ki a magok, tehát kevésbé kell gyomirtózni!

Azoknak akik csak növénytermesztéssel foglalkoznak:

Búza / alexandriai here ősszel / burgonya /… / …:

  • 300 kg BACTERIOSOL a búza vetésekor,
  • 300 kg BACTERIOSOL a tarlóra, az alexandiai here vetésekor (hogy humuszt gyártsunk a búzaszalmából és az Alexandriai here nitrogéntartalmából),
  • 200 kg BACTERIOSOL a burgonya gyomirtása után.

Búza / alexandriai here ősszel / kukorica / … / …:

  • 300 kg BACTERIOSOL a búza vetésekor,
  • 300 kg BACTERIOSOL a tarlóra, az alexandiai here vetésekor (hogy humuszt gyártsunk a búzaszalmából és az Alexandriai here nitrogéntartalmából),
  • 200 kg BACTERIOSOL a kukorica vetése után.

Ha kínai retket vetnek (var. siletta-pegletta) vagy Alexandriai herét, legalább 60 nappal az első fagyok előtt vessék el.
Hogy a gabonák után sok szerves anyagot kössenek meg, a szalmát forgóaprítózni kell, BACTERIOSOL-lal beoltani, és 5 cm mélyre lenyomni.

Ha feltétlen gyomirtani kell glifozáttal, mindenképpen csak néhány hét várakozás után, ha már a szalma nem látszik, így a glifozát nem tudja leállítani a humuszképződést és teljesen elpusztítani az ökoszisztémát.

vissza a lap tetejére

Használat a kertekben

Azoknak a kertészeknek az észrevételei, akik büszkék arra, hogy jól gondozzák a kertjüket:

„A BACTERIOSOL-lal ízletesebbek és szebbek a zöldségeim, kevesebb a betegség, a talaj lágyabb, előbb és könnyebben művelhető.″

Minden vetéskor szórjon ki 50-100 g/m² BACTERIOSOL-t, és öntözze meg.

Gondoljon arra, hogy hagyjon egy kis területet, ahol nem használja a BACTERIOSOL-t, így könnyebben meglátja a különbséget.

vissza a lap tetejére

Végül

Minden esetben kezelje a keletkező szervesanyagokat (szalmás trágya, hígtrágya, zöldtrágya, szalma) ennek leggazdaságosabb formája a BACTERIOLIT és BACTERIOSOL.

Marcel MEZY felfedezése, kombinálva a jó mezőgazdasági gyakorlattal, (vetésforgó, talajművelés) elősegíti, hogy elegendő mennyiségben termeljen, és a földet tisztán hagyja örökül.