nyitó oldal » Talajjavítás » Kísérleti eredmények » Gyümölcs és szőlőtermesztés

Gyümölcs és szőlőtermesztés

A gyümölcs és főként a szőlőtermesztésnél realizálható hasznot nagymértékben befolyásolja a termésmennyiségen kívül a gyümölcs íze. Az ízanyagok beépítéséhez egészséges növényzet és főként aktív talajélet szükséges, mert a növények mikroelemekkel történő optimális ellátását csak ez teheti lehetővé.

LETÖLTÉSEK

Talajvizsgálati eredmények (Power Point prezentáció, 2.1 MB)

Bactériosol  szőlészeti koncepció (Power Point prezentáció, 3.8 MB)

Kisérleti eredmények (Power Point prezentáció, 4.2 MB)


Egy almatermesztő tapasztalatai

Michel TEXIER, 50 éves gazdálkodó, 8 éve dolgozik a Sobac rendszerrel Saint-Yriex la Perche-ben (Limousin regió)

  • 30 limousin tehén
  • 45 hektár
  • 15 hektár Golden alma, a többi területen legelő és gabona

2002-ben a Sobac egy munkatársa beszélt nekem arról, hogy a talajnak vissza kell adni azt a képességét, hogy a növényeket el tudja látni tápanyaggal. Azt mondta, hogy felejtsem el, hogy úgy gondoljak a talajra, mint egy termesztő közegre. A talaj az, amely képes táplálni és felnevelni a növényt, és nem a vegyszerek. Azt hiszem ez a gondolat mindig bennem élt. A mai mezőgazdasági gyakorlat a rengeteg vásárolt anyaggal nem logikus számomra.

Így hát 2002-ben kísérleteket állítottam be a BACTERIOSOL/BACTERIOLIT rendszerrel, először egy alma parcellán és egy legelőn. Rögtön láttam, hogy valami érdekes történt, bár az első jelek igazán meglepőek voltak.
Az a benyomásom volt, hogy a fű nem nő, és mégis, mikor kaszáltam, ugyanakkora mennyiséget adott, mint a többi kaszáló, csak nagyon finom, gazdag, és sűrű fűből.

Hosszabb távon talajvizsgálatokat készíttettem, hogy lássam, hogyan változnak a földjeim, hogy vajon van-e elegendő tápanyag a talajokban annak ellenére, hogy nem pótlok semmit, csak a Bacteriosolt használom. Mivel az eredményeim jók voltak, ezért ezt a gondolatmenetet követve egészen a végletekig haladtam, négy-öt éve teljesen leálltam minden egyéb tápanyagpótlással, csak Bacteriosolt használok.  A technikusok mikor látják a talajvizsgálati eredményeimet, nem tudnak mit mondani, az eredmények annyira jók.

Az alma íze? Ez rettenetesen szubjektív dolog, ezért bizonyítani nem tudom, hogy van javulás. De hogy romlás nincs, az biztos. Viszont ami a növénybetegségeket illeti: létezik egy olyan hiánybetegség az almánál, ami a gyümölcs kálcium hiánya miatt lép fel: a keserű foltosság. A gyümölcs szövetei szivacsossá válnak tőle. A gyümölcsöseimben nyolc éve nem meszezek, és abszolút nem létezik nálam ez a keserű foltosság probléma.

Amikor erről beszélek a szakértőkkel, nem értik, a hajukat tépik. A mi értékesítési szövetkezetünkben a keserű foltosság  nagy gondokat okoz, ezért egy nagy labor szakértőjét is kihívták, tanácsadásra. Természetesen azok használják a legtöbb meszet, akiknél a legerősebben jelentkezik ez a probléma.  Ebből csak azt szeretném kihozni, hogy valószínűleg nem lehet úgy megoldani ezt a problémát, hogy meszezzük a talajt. Ez egy kálcium ellátási zavar. A kérdés, amit felteszek, hogy vajon nem borítja-e fel a talaj tápanyag gazdálkodását egy ilyen nagy mennyiségű kálcium bevitel. Nem szabadulnak-e fel olyan elemek, melyek végül blokkolják a kálcium beépülését a növénybe, és okozzák a keserű foltosságot?

Jeleztem a labor embereinek, hogy én ismerem a megoldást, én nem meszezek, és mégsem beteg az almásom.. Azóta sem kerestek meg ebben az ügyben. Pedig ez lenne a feladatuk.

Két évvel a kísérletek kezdete után teljesen átálltam a Bactériosol®-Bactériolit® rendszerre, az egész gazdaságomban. A legelőkön sokkal sűrűbb és változatosabb a fű, mit a műtrágyázás idejében. Az almást tekintve persze sokkal nehezebb mérleget állítani. Igazából a talajvizsgálati eredményeim alapján tudom megállapítani, hogy van-e tápanyaghiány, vagy nincs. Azt vettem észre, ha hideg, vagy túl nagy hőség miatt van levélhullás, az jóval kevésbé jelentős, mint a hagyományos módon dolgozó kollégáknál.

A többiek, körülöttem, sokáig csak néztek, és nem mondtak semmit. A szövetkezet összes technikusa és a tagok tudták, hogyan dolgozom. Egyébként több termelő követte a példámat, mert látták az eredményeimet. És aztán nyolc év elteltével, elkezdtek erről a módszerről beszélni. Már sokan látják, hogy túl drágán termelünk, túl sok mindent vásárolunk kívülről. Át kell gondolnunk a termelési módszereinket, önállóbbnak és önellátóbbnak kell lennünk.

Alapvetően egy ilyen termék használatakor a termelőnek fontos, hogy milyen talajt hagy maga mögött. És ez a rendszer bebizonyította arra, hogy műtrágyák nélkül is fenntartható a talajok termékenysége.

Ez egy tudati kérdés. A kezdetekkor nem azért vezettem be ezt a szisztémát, mert kevesebb külső anyagot akartam vásárolni, és kevesebb pénzt kidobni az ablakon, hanem mert egy tisztább terméket akartam létrehozni. Nehezen tudnám feldolgozni, hogy értem ezeket a dolgokat és mégis tovább mérgezem az embereket. Húsz éve azért az almatermesztésben komoly törekvés van ebben az irányban. Azt sem zárom ki, hogy egyszer bio termelő leszek. A szövetkezetben most hoztunk létre egy bio almást, hogy feltérképezzük az értékesítési lehetőségeket. Ha ez sikerrel kecsegtet, akkor átállhatunk a bio termelésre. Rugalmasnak kell lenni, és merni változtatni. Én ezt is tanultam a Sobac rendszerről.